Ismét visszakanyarodunk, ha úgy tetszik a kezdetekhez, a barokk zenei misztika egyik legfőbb képviselőjéhez, Heinrich Ignaz Franz Biberhez. Voltaképp nem tudjuk biztosan, hogy jelen művet, amit a zenetörténet Missa Salisburgensis néven, azaz "salzburgi mise"-ként ismer, az ő műve-e. A partitúrán nincs feltüntetve a szerző neve, de bizonyos körülmények, amelyek tárgyalásába most nem kívánok belemenni, illetve a zenei stílus valószínűsítik, hogy ő komponálta ezt a hihetetlen alkotást.
Hihetetlen legfőképp azért, mert ez a mű a barokk többszólamúság csúcsa: 50 szólamra plusz basso continuóra íródott, amit később még két oboaszólammal bővítettek, így a mű ma 53 szólamúként ismert. 53 önálló szólam! Felülmúlhatatlan teljesítmény. A barokk freskófestészet végtelenbe táguló tereihez hasonlítható hatás, az ég dicsőséges megnyílása, megalomán ujjongás, amely azonban teljes erejével, az lehető legnagyobb lendülettel, mintegy az égbe veti magát. A mű persze nem pusztán hatalmas hangzás: a barokk szinte teljes eszköztára felsorakozik itt: teljes kórussal concertáló szólisták, ostinato-tételek, kettős- és hármasfúgák, többszörös ellenpontok... óriási szellemi erőfeszítés, az ecclesia militans ellenreformációs képének áhitattal és hittel teli zenei képe.
Bizonyos szempontból ez a gigantikus mű a Rózsafüzér-szonáták totális ellentéte, azok intimitása helyett itt szinte az egész univerzum hírdeti az Úr dicsőségét. És mégis összeköti őket a jellegzetes barokk misztikus szellem, az amelyik Angelus Silesiusszal együtt szól:
Hihetetlen legfőképp azért, mert ez a mű a barokk többszólamúság csúcsa: 50 szólamra plusz basso continuóra íródott, amit később még két oboaszólammal bővítettek, így a mű ma 53 szólamúként ismert. 53 önálló szólam! Felülmúlhatatlan teljesítmény. A barokk freskófestészet végtelenbe táguló tereihez hasonlítható hatás, az ég dicsőséges megnyílása, megalomán ujjongás, amely azonban teljes erejével, az lehető legnagyobb lendülettel, mintegy az égbe veti magát. A mű persze nem pusztán hatalmas hangzás: a barokk szinte teljes eszköztára felsorakozik itt: teljes kórussal concertáló szólisták, ostinato-tételek, kettős- és hármasfúgák, többszörös ellenpontok... óriási szellemi erőfeszítés, az ecclesia militans ellenreformációs képének áhitattal és hittel teli zenei képe.
Bizonyos szempontból ez a gigantikus mű a Rózsafüzér-szonáták totális ellentéte, azok intimitása helyett itt szinte az egész univerzum hírdeti az Úr dicsőségét. És mégis összeköti őket a jellegzetes barokk misztikus szellem, az amelyik Angelus Silesiusszal együtt szól:
"Ich will die Laute rühren,
Und Jesu musicieren;
Ich will die Saiten zwingen,
Und was ich kann, d'rein singen;
Mit Herz und Mund erschallen,
Das es soll wiederhallen;
Die Laute will ich rühren
Und Jesu musicieren.
Ich will mein Herz erheben
Und in dem Himmel leben;
Ich will mich von der Erden
Und weltlichen Beschwerden
Zu meinem Liebsten schwingen
Und durch die Wolken dringen;
Mein Herz will ich erheben
Und in dem Himmel leben."
(a Heilige Seelen-Lust c. kötetből)
(Kép - Baciccio: Szt. Ignác apoteózisa)
Meghallgatnám
Musica Antiqua Köln, Reinhard Goebel
Gabrieli Consort & Players
Paul McCreesh
Und Jesu musicieren;
Ich will die Saiten zwingen,
Und was ich kann, d'rein singen;
Mit Herz und Mund erschallen,
Das es soll wiederhallen;
Die Laute will ich rühren
Und Jesu musicieren.
Ich will mein Herz erheben
Und in dem Himmel leben;
Ich will mich von der Erden
Und weltlichen Beschwerden
Zu meinem Liebsten schwingen
Und durch die Wolken dringen;
Mein Herz will ich erheben
Und in dem Himmel leben."
(a Heilige Seelen-Lust c. kötetből)
(Kép - Baciccio: Szt. Ignác apoteózisa)
Meghallgatnám
Musica Antiqua Köln, Reinhard Goebel
Gabrieli Consort & Players
Paul McCreesh
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése